Jobbra tolódnak a keresztények Amerikában: a nagy többségük már Trump-szavazó

Már a republikánusokra szavaz a keresztények többsége az Egyesült Államokban, még a liberális protestánsnak tartott felekezetek hívei is nagy számban pártolnak el a Demokrata Párttól – írja Ryan P. Burge amerikai politikatudós, statisztikus, több kötet szerzője, a  Eastern Illinois University professzora Graphs About Religion című blogján. Burgee a vallásossággal és a vallásos népességgel kapcsolatos statisztikák szakértője.

Mint a tudós rámutat: az amerikai népesség 11-13 százalékát kitevő „mainline protestant”, azaz liberális protestáns népesség többsége nem liberális többé – legalábbis politikailag nem. Míg ugyanis 2008-ban a „liberális protestánsok” 49 százaléka volt republikánus és 50 százaléka demokrata szavazó, azóta a republikánusok aránya folyamatosan nőtt, a demokratáké pedig folyamatosan csökkent körükben. 2012, 2016 és 2020 választásain már 54 százalékuk volt republikánus, 

Azaz a demokraták egykori 1 százalékos előnye 18 százalékos hátránnyá változott körükben.

Burgee felekezetekre is lebontja ezt. A trend mind a hét felekezetre igaz (egyesült metodisták, evangelikált lutheránus egyház, presbiteriánus, baptista, episzkopális, Krisztus Egyesült Egyháza, Krisztus Tanítványai). Csak két felekezet maradt, ahol a demokratáknak van többsége, a baptisták és az episzkopálisok, de ezek körében is vesztettek 14, illetve 15 százalékot. Ráadásul a rendszeres templomlátogatók körében még magasabb a republikánusok aránya.

Trump minden mainline protestáns felekezet körében jobban teljesített 2024-ben. És a templomba járás gyakorisága is mellékes, minden ezzel kapcsolatos csoportban is jobban teljesített 2020-ban 2016-hoz, és 2024-ben 2020-hoz képest (néha, évente, havonta, hetente, hetente többször). Csak azok körében teljesített rosszabbul, akik egyáltalán nem járnak templomba.

Mint írja: eme felekezetek hívei a kultúrharcos témákban is egyre konzervatívabbak.

Burge levonja a következtetést: 

És mi van a katolikusokkal?

a katolikusokra is igaz. A teljes katolikus népesség 2008-ban, amikor először nyert Barack Obama a Demokrata Párt színeiben, épp 50-50 százalékos arányban oszlott meg a két párt között. A 2024-es elnökválasztáson ez 56 versus 42 százalék volt, azaz a katolikusok többsége Donald Trumpra szavazott, a Demokrata Párt pedig 14 százalékos hátrányba került. 

Ha a fehér katolikusokat nézzük, akkor nekik 2008-ban az 56, 2024-ben pedig már a 64 százalékuk republikánus. A nem fehér katolikusoknál ez az arány 30-ról 40 százalékra ment fel. Őnekik 2016-ban csak a 24 százalékuk szavazott Trumpra (pedig az előző két választáson 30 százalékuk szavazott az akkori republikánus jelöltre), de 2024-ben már a 40 százalékuk. 

Olyannyira, hogy a hetente templomba járó fehér katolikusoknak a 82 százaléka szavazott Trumpra 2024-ben, az úgyszintén hetente templomba járó, de nem fehér katolikusoknak pedig a 47 százaléka. Trump összes szavazóinak 37 százaléka pedig a templomba alig vagy soha nem járó katolikusoktól érkezett 2024-ben, azaz a kultúrkatolikusoktól.

Egyébként a Pew Research Center 2023-24-es átfogó tanulmánya szerint a keresztények az amerikai népesség 73 százalékát teszik ki. 40 százalék protestáns, 19 százalék katolikus és 4 százalék felekezeten kívüli keresztény.  

Substackjén Rod Dreher úgy kommentálta mindezt: 

Szerinte mindez jelentős részben a szélsőbaloldali woke-ideológiának köszönhető, amit nem vesz be a keresztények nagytöbbségének a gyomra. 

Fotó: MTI/AP/Alex Brandon